Megérkezett Nagy Gábor korosztályos szerzőnk első tudósítása, amelyben szubjektív, szülői szemmel mutatja be előkészítő „B” csapatunk hétvégi szereplését:
„Az előkészítő korosztály B csapatának játékosai – néhány kivételtől eltekintve – most kezdik „nagypályás” pályafutásukat. Talán éppen ezért ígérkezett izgalmasnak az UTE tapasztalt 2001-es csapata elleni meccs (a csíkszeredai mérkőzéseket nem láthattuk, ezért ez volt a szülők szezonbeli első meccs-élménye).
A kilátások nem voltak fényesek, a többség igen borúlátóan készült a mérkőzésre. A csapatot Jan igazgatta (aki, mint Léva óta tudjuk mindvégig „jan„ul beszélt).
A srácok a várakozásoknak megfelelően játszottak: az UTE veteránjai jobban korcsolyáztak, jobban kezelték a korongot, jobban lőttek, és csapatként játszottak, míg nálunk több alkalommal zavar lépett fel, a korongot nehezen találtuk el, és gyakran lehetett még felfedezni amolyan szuperminis „korizzunk mindannyian a korong irányába” jellegű megmozdulásokat, valamint bizonytalanságot és gyámoltalanságot.
Biztató ugyan, hogy ahogy haladtak a harmadok, úgy csökkent a kapott gólok száma, és egy-egy szebb megmozdulást is lehetett látni a MAC részéről. Sajnos a játék leginkább a mi harmadunkban zajlott, olyannyira, hogy kettős emberelőnyben is leginkább a védekezésre koncentráltunk (pedig a buli az ellenfél harmadában volt). A meccsen két sérülést is elszenvedtünk, de kiállításokból sem volt hiány.
Kapusaink nagyon népszerűek voltak, és mint minden népszerű személyiségnek, nekik is meg kellett birkózniuk a közelségükre vágyó emberáradattal. A meccsen mindenki az ő társaságukat kereste, ezért akkora volt a gyülekezet a kapunk körül, mint muslicafelhő a szőlőfürt körül.
Összességében nagyon remélem, hogy inkább csak a szülők szenvedték meg ezt a mérkőzést (a szülők tényleg elkeseredtek, de a gyerekek mind mosolyogva jöttek ki meccs után a csarnokból).”