Jégkorong Akadémia
MAC Budapest

Ray Ferraro: “Csak hagyni kell a gyerekeket játszani, tanulni és fejlődni”

Egy korábbi NHL-sztárt, Ray Ferraro-t felkérték, hogy beszéljen egy olyan jégkorongklub szüleivel, amely nehéz időszakon ment keresztül, és a szülők elvárásai minden korábbi esetnél magasabbak.
Ray tagja volt a kanadai válogatottnak, több mint 1200 NHL meccset játszott és 898 pontot szerzett a világ legjobb bajnokságában.

Ezt mondta Ferraro a szülőknek.

  • A jégkorong utánpótlás kicsúszik az irányítás alól, mivel a szülők a gyerekeik álmát kergetik, ahelyett, hogy a gyerekek maguk döntenék el, mennyire szenvedélyesek, és mennyire akarják ők maguk a játékot.
  • Az elmúlt 10 évben csak 21 olyan gyerek szerepelt legalább egy NHL meccsen, aki az NSWC, vagy a BWC-ben játszott. (NSWC és BWC: Észak amerikai utánpótlás ligák) A lényeg az, hogy ha a fiad az NHL-es fizetési csekk megszerzésével foglalkozik, azért hogy megszilárdítsa a saját és a Te pénzügyi jövődet, akkor komolyan meg kell állnod, és most kell egy új tervet kitalálnod.
  • Rendkívül az alacsony az esélye annak, hogy valaki profivá váljon, de annak viszont jelentősen magasabb az esélye, hogy karriert és munkát kell találjon, azért, hogy kifizesse a számlákat, férj és apa lehessen. Mindezt nem az határozza meg, hogy AAA szintű jégkorongot játszott-e.
  • A szülőknek élvezniük kell ezt az utazást, amíg tart. A fiad jégkorong utánpótlásban töltött napjai túl gyorsan véget érnek, és gyakran az emberek megbánják, azt, amit akkor még nem tudtak, és amiről lemaradtak, mert mindenre összpontosítottak, csak a gyerekük álmaira nem.
  • Szülőként, ha időt és pénzt áldozol a fiadra, csak annyit kell kérned a gyerekedtől, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt, ne vond kérdőre, hogy mennyi jégidőt kap, ha éppen emberelőnybe játszanak, vagy, hogy ki a szélső vagy hátvéd párjuk.
  • Ne fizess korcsolyatechnikáért, száraz edzésért, készségfejlesztésért, és várj el fiadtól 50 gólt, ha úgy döntesz, hogy ilyen plusz tevékenységekbe fektetsz, tedd meg azért, mert a fiad kéri, mert fejlődni szeretne, és mert minden alkalommal mosoly van az arcán. Túl sok szülő dönti el, hogy mit akar a gyereke, ahelyett, hogy a gyereke ezt kérné.
  • 12 hónapnyi jégkorong nem jó megoldás, a szervezett technikai edzések, tryout-ok, a tavaszi jégkorong túl sok és túl megterhelő, a gyerekek akár otthon is tudnak lőni, ütőt kezelni, utcai hokizni, de szükségük van a jégkorongpálya mentális őrültségéből kicsit kiszakadni és mással elfoglalni magukat, ez a távollét még inkább felerősíti a sportág iránti szenvedélyüket.
  • Az edzők azok edzők, mindannyian ismerjük a játékot, és úgy gondoljuk, hogy tudjuk, hogy ezt hogyan kell csinálni. Sosem mondjuk meg a gyerekeink matematikatanárainak, hogy hogyan tanítsák őket számolni, azonban úgy gondoljuk, hogy szülőként jogunk van megmondani egy jégkorongedzőnek, hogy mennyi jégidőt kapjanak, illetve, hogy kivel és mikor kell játszaniuk a gyerekeinknek.
  • Amikor értékeled a gyereked szezonját, soha ne arra alapozz, hogy hány oklevelet, érmet nyert, milyen bajnoki címet zsebelt be, milyen tornákra ment el és nyert meg. Kérdezd meg saját magadat, hogy miben fejlődött a gyermeked szeptembertől áprilisig, mit tanult vagy miben javult, beleértve a nem jégkoronghoz kapcsolódó dolgokat is. Értékeld a szezont a győzelmek és vereségek mellett, a tapasztalatok és a fejlődések tekintetében.

    Csak hagyni kell őket játszani, tanulni és fejlődni. A nyomás így is elég magas, nem kell tovább rontani.

Forrás: https://bit.ly/3qY4g6R
Kép: TheAthletic