Óriási lehetőséghez jutott Sebők Balázs, 2+1 éves felnőtt szerződést írt alá a Karpat Ouluval. A MAC-ban nevelkedett 18 éves, 186 centis csatár 2009-ben került ki a Karpat Oulu U16-os csapatához, azóta minden korosztályban meghatározó pontgyáros, nincs ez másként idén sem, a juniorok között.

A szerződés ténye már önmagában is hatalmas eredmény, melyhez ezúton is gratulálunk! Az pedig külön örömöt jelent az egyesületünk számára, hogy egy olyan jégkorongozóról beszélünk, aki „ős MAC-os”, hiszen szupermini korosztálytól kezdve egészen serdülőig nálunk kergette a korongot.

A szerződéskötés híre remek alkalmat nyújtott arra, hogy felélesszük a „MAC-osok külföldön” címmel elindított cikksorozatunkat. Az általunk feltett kérdéseket dőlt kiemeléssel jelezzük az alábbi párbeszédben.

Biztosan minden interjú ezzel kezdődik, ezért nem kerülhjük meg mi sem az „alap” kérdéseket: Hogyan kezdődött? Miért éppen a jégkorong és miért éppen a MAC?
Bátyám hatására kezdtem el játszani 7 éves koromban, aki MAC-ban volt. Lényegében miatta kezdtem el jégkorongozni, illetve ő miatta lettem MACos amit azóta köszönök neki.

A kedvezőtlenebb körülmények ellenére hogyan sikerült eljutnod a top nemzetek közé tartozó finn bajnokságba?
Én úgy gondolom, hogy olyan fiatalon tökéletes körülmények között edzhettünk, minden megvolt, nekünk csak dolgozni kellett és kiérdemelni szerencsénket.

Ilyen fiatalon nehéz volt a beilleszkedés?
Beilleszkedés nem volt túl nehéz, szerencsére az elejétől jól ment a játék,  így befogadtak a srácok gyorsan.

Mennyiben különbözik a finn utánpótlás nevelés a magyartól?
Az én meglátásom szerint itt kint 14 éves kortól minden játékos profi mentalitással végzi a dolgát, illetve itt kezd el a taktika óriási szerepet játszani, ami otthon ennél sokkal később lesz létfontosságú egyenlőre.

Mi a célod rövid-, közép- és hosszútávon?
Rövidtávú célom mindenféleképp, hogy playoffban minél tovább menjünk, egyénileg pedig, hogy ebben meghatározót tudjak alkotni. Középtávon igyekszem meghatározó játékos lenni felnőtt csapatnál, majd válogatottban is szeretnék bemutatkozni, de tudom, hogy ezt csak rengeteg munkával lehet elérni, így legfőképp azon leszek, hogy mindig a lehető legjobbat nyújtsam meccseken és edzéseken egyaránt. Hosszútávon pedig nagy álom lenne NHL-ben játszani.

Kit, kiket tekintesz nevelő edződnek?
Buci (Buzás Norbert szerk.), Pali (Lévai Pál), Dob (Dobos Tamás) trió tanított meg profinak lenni és mentálisan erősnek maradni mindig, így nekik nagyon sokat köszönhetek, hogy itt tartok ahol jelenleg. Rengeteg köszönettel tartozom Marton Tibinek is, aki mindvégig mellettem volt míg otthon játszottam, s azóta is segít, ha bármi problémám van.

Végezetül: mit üzensz a „ma” szuperminis korosztályának?
Azt üzenném, hogy dolgozzanak sokat és mindig maradjanak pozitívak, még akkor is, mikor éppen nem mennek zökkenő mentesen a dolgok. De legfontosabb, hogy élvezzék a játékot! Hajrá MAC!